A kutatások eredményeként megállapítható a sportolók szénhidrát bevitele és fizikai teljesítménye közötti összefüggés. Versenyeknél alapvető a glikogén-raktárak feltöltése, majd pótlása. A glikogén-raktárak kimerülése és a szervezet zsír felhasználásának megkezdése csökkenti a teljesítményt, ez cukor fogyasztásával kivédhető.

Fizikai teljesítmény céljára, az izom-összehúzódásokhoz üzemanyagra van szükség. A test elsőrendű üzemanyagai a zsírok és a szénhidrátok. A test legnagyobb üzemanyag tartaléka a zsírszövetben elraktározott zsír. Az atléták nagyobb intenzitású tevékenysége azonban szénhidrátokat követel üzemanyagként, mert a tárolt zsír csak lassan mobilizálható és hasznosítható. Így tehát minél intenzívebb sportra van szükség, annál nagyobb a szénhidrátok részaránya a zsírral szemben, ami az anyagcserében felhasználásra kerül. A szénhidrát tartalékok az izmokban (az egész 79 %-a), a májban (14 %), mint glikogén, és a vérben (7 %) glükóz alakjában vannak. Ha mérsékelt intenzitású gyakorlatok alkalmazásával csak szénhidrátokat használnánk fel üzemanyagként, a tartalékok mintegy 2 óra alatt elfogynának. Ezért fontos, hogy a test szénhidrát tartalékait fenntartsuk megfelelő utánpótlással.

Egy átlag ember napi szénhidrát fogyasztásának arányával (55-60 %) az intenzív edzésmunkát végző sportolók esetében az ideális arány 70 %, de versenyeket megelőzően sportágtól függően 75 % is lehet. Ilyenkor javul az állóképesség, és a teljesítmény függetlenül attól, hogy a szénhidrát cukor vagy keményítő formájában kerül be a szervezetbe.

A kutatások kimutatták, hogy azok a sportolók, akik edzés során étrendjüket szénhidráttal egészítették ki, teljesítményüket 23-26 %-kal tudták növelni. Ezzel szemben a kontroll csoport a megnövelt energiaértékű vegyes étrendben, csak 3 %-os teljesítménynövekedést tudott elérni.

Tanulmányok kimutatták, hogy a glikogén vagy glükóz hiánya jelentős zavarokat okozhat az izom- és agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszerben. Ezek következményeként az állóképesség és a fizikai teljesítmény lényegesen csökkenhet. Nagy terhelésnek kitett atlétáknál alapvető a megfelelő szénhidrát ellátottság, annak érdekében, hogy megóvják edzés előtt és közben kondíciójukat, s egyben biztosítsák gyors rehabilitációjukat edzés után.

Az élelmiszerek glicémiás (vércukorszint) indexének ismerete nagyon fontos az atléták számára a megfelelő étrend összeállításában. Megfelelő étrend az, ami jól kiegyensúlyozott, változatos és biztosítja a szükséges szénhidrát mennyiségét.

Több tudományos cikk jelent meg avval kapcsolatban, hogy a sportolóknál a szacharóznak (étkezési cukor) kedvezőbb a hatása a glükózhoz viszonyítva, a kisebb vércukorszint index miatt. Egy állóképességi edzés tanulmányozása (2 órás kerékpározás) során szacharózzal a teljesítmény jelentősen megnövekedett az edzés második órájában. A megállapításhoz közvetetten kapcsolódik annak a tanulmánynak az eredménye, miszerint a szacharóznak kedvező hatása van a vezetési teljesítményre. Ez azt jelenti, hogy a szellemi koncentráció a cukorfogyasztással jelentősen nő.

Egy másik állóképességi edzés (sífutás) tanulmányozása kimutatta, hogy a szacharóz jelentősen növelte a teljesítményszintet. Ezt alátámasztotta az a tény, hogy a placebo vizsgálatban a sportolók egynegyede kimerültség miatt még a táv vége előtt feladta a küzdelmet.